Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Részlet a következő könyvemből, melynek címe:

Az Erőszakmentes Kommunikáció a SZI Kommunikáció tükrében.

Nagy árat fizet az, aki nem mondja ki, mivel van gondja.   

 

 Van ebből kiút?


Amikor az érzés zárt ajtókat dönget, időzített bombává válhat. 

Jártál már úgy, hogy megfogalmazódott benned, hogy egy ismerősöd direkt rosszindulatú veled?
Tudtad, hogy ez egy jelzés, hogy valamikor a múltban nem tisztelted magad eléggé?

Mi ez a baromság? Ez a szemét direkt keresztbe tesz nekem. És a végén kiderül, hogy velem van valami gond?

Volt már olyan, hogy valaki mondott vagy tett valamit, aztán ez benned nagyon rossz érzést keltett? Aztán az egészről csak hallgattál? Nem mondtad el az illetőnek, hogy ez neked fáj és mit szeretnél másként? Ugye volt ilyen? És újra megtörtént az esemény és te még mindig csak magadba fojtottad? Mi kezdett el benned ébredezni? Felháborodás, harag, düh, méreg, gyűlölet? És utána mit történt? Esetleg azt gondoltad, hogy fúvódjon fel vagy, hogy száradjon le valamelyik testrésze? Vagy szóban olvastál rá valamit, bíráltad? Esetleg behúztál neki vagy csak ellehetetlenítetted? És emlékszel, hogy utána milyen jól érezted magad - hisz megbüntetted? És jogosnak is érezted, hogy bűnhődnie kell, hisz annyiszor nem vette észre, hogy te mit szeretnél, mire lenne szükséged. Pedig már tudnia kellene…

 
Egy 34 éves fiatalember mesélte az egyik tréningemen: Egymással szemben van az íróasztalunk a kollégámmal. Kávézás után a csészéjét évek óta az én asztalomra teszi.  Az elején nem volt ezzel nagy gond, de aztán meguntam. Először csak Kép bosszantott, majd elkezdtem mérges lenni rá, de nem szóltam, majd csak észreveszi magát. Hát nem vette észre. Később dühös lettem és a végén már gondolatban meg is tudtam volna ölni, de még mindig nem szóltam. Viszont észrevettem, hogy különös kéjjel tölt el, ha „elfelejtem” átadni az üzeneteit vagy ha az asztalon hagyott mobiljának kitörlöm a telefonkönyvét, majd látványosan felveszem a földről, ahova előzőleg én dobtam le. Ez aztán az igazi káröröm, de legalább megkönnyebbültem.

A kolléga sem hülye, feltűnt neki ez a sok „véletlen” dolog. Kezdett gyanakodni, majd azt vettem észre, hogy direkt keresztbe tesz nekem. Büntet engem…. Hm… még neki áll feljebb. Teljesen egyértelmű, hogy ezt rossz indulatból tette….. Pedig ki az, aki a csészéjét mindig az asztalomon hagyja?!

 


- Rövid beszélgetésünk után a fiatalember rájött hogy legalább három választása van. 1: ott hagyja a munkahelyét, 2: ha nem gyilkolják le addig egymást, akkor nyugdíjig szívhatják egymás vérét vagy 3: a következő alkalommal, amikor a csészét az asztalára teszi a kolléga, ezt az Erőszakmentes Kommunikáció 4 lépését felhasználva, kitisztázza.
A történet a következő képen alakult. Fiatalemberünk ekképpen szólt kollégájához az Erőszakmentes Kommunikáció 4 lépését használva: (1. lépés): Laci, amikor a kávéscsészédet az íróasztalomra teszed, (2. lépés) mérges vagyok és egy kicsit tehetetlennek is érzem magam, (3. lépés) mert nekem fontos a rend és a precizitás különösen a munkahelyemen. (4. lépés) Ezért arra szeretnélek kérni Téged, hogy mostantól tedd már a mosogatóba.

 

Fiatalemberünknek még hányingere is lett a végére. ,nem attól, hogy a kolléga azt válaszolta, hogy: ez csak természetes és onnantól kezdve sosem hagyta az asztalon a csészét, hanem attól a felismeréstől, hogy „csak ennyi volt az egész” és ezt nem merte bevállalni éveken keresztül. Ezért volt neki annyi nyugtalan éjszakája. Még a menyasszonyával is többször összeveszett emiatt.

 

 

Kép

Hát igen. Kérdés, hogy tiszteljük-e magunkat, annyira, hogy az első adandó alkalommal, amikor még csak a düh csírája van bennünk, kimerünk-e magunkért felelősen állni? Kimondjuk-e az érzelmeinket vagy hagyjuk, hogy időzített bombaként dolgozzanak bennünk...?

 

  >>> SZI Shop

 

iratkozz fel a SORSFORDÍTÓ hírlevélre itt >>> 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

válasz Marikának

(Ica - SZI Akadémia, 2011.01.14 11:16)

Kedves Marika!

Ha elmondod hogy mi az ami elfogadhatatlan számodra, az nagyon jó, DE az csak EGYETLEN lépése ennek a módszernek:)
Emellett, mint a példa is mutatja, van még 3 lépés.

Ha leírod a konkrét esetet, és hogy Te hogyan kezelted, akkor én leírom az általam javasolt lépéseket.
Ezt felajánlom Neked és másoknak is, akik olvassák ezt az oldalt.

Legyen nagyon szép napod!

Ica

Salgótarján

(Melihercsik Jánosné, 2011.01.12 21:57)

Kedves Icu!
Tényleg csak ennyi lenne?? Egy éve mondom ki, hogy mi elfogadhatatlan a számomra, a válasz rá, hogy "igazad van" - és minden marad a régiben!! Mit tehetnék?? Olvastam a könyved, nagyon tetszett! Én sajnos nem tudom megváltoztatni az érzéseimet, pedig valószínűleg azt kellene...Üdv: Marika

nem találtam a SZI boltban

(Andorkóné Vali, 2011.01.12 00:13)

Szia Icukám!

Nem találom a web boltodban ezt a könyvet. Nagyon hasznosnak tűnik.
5 éve tanulom az EMK-t, épp jókor jön egy ilyen beszédes és nem száraz könyv. Mennyi az ára, hol lehet kapni?

További nagyon hasznos munkát és a megérdemelt sikereket kívánom neked!

Köszönöm, hogy vagy!!!

Vali