Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


"Nekem ez nem volt hiteles!"
Laci
 
A bemutató előadásomon a hátsó sorban ült egy férfi, Laci, aki meglehetősen kritikus szemmel figyelt, ugyanakkor szorgalmasan jegyzetelt. A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy ennek ellenére bejelentkezett a tréningemre. Az előadások során mindenhez volt valami kritikus megjegyzése. Ez idő alatt többször kerültünk finom szóváltásba. Például egyik alkalommal a szünet után nem tudtam folytatni az előadást, mivel megoldási stratégiákkal halmozta el az egyik résztvevőt. Annak ellenére, hogy kértem, ezt tréningen kívül beszéljék meg, tovább folytatta. Mivel úgy gondoltam, hogy ez már a többi hallgató kárára van, felajánlottam, hogy visszafizetem a tréning díját. Ennek ellenére úgy döntött, hogy marad.
Az előadások során gyakran használok szemléltető példákat. Egyik alkalommal előhozakodtam egy fallabdás történettel, amelyet a Mesteremtől hallottam, így hiteles volt számomra. Ahogy emberünk ezt meghallotta, azonnal megkérdezte:
      Miért, te is fallabdázol?
      Nem.
– Akkor hogyan mondhatsz ilyet, hisz’ egyrészt, mikor megütjük a labdát, az nem úgy pattan, ahogy te mondtad… És különben is azt szoktad mondani, hogy te csak saját példákból dolgozol, hogy minél hitelesebb legyél. Nekem ez nem volt hiteles.
Ez volt az a (kulcs-) mondat, ami mélyebben megérintett, viszont még nem éreztem haragot. Emellett be kellett ismernem, hogy igaza van, hisz úgy mondtam egy példát, amiben nincs tapasztalatom, így valóban nem voltam hiteles. Ezt a helyzetet ugyan „kezeltem”, és a csoport előtt igazat adtam neki, viszont alig vártam, hogy hazaérjek, és elvégezzem a 7-es konfliktuskitisztázó gyakorlatot.
 
A kulcsmondatom: „Nekem ez nem volt hiteles!”
Mit is éreztem akkor? Megszégyenültség, zavartság, sértettség, sarokba szorítottság, kínosság, belső konfliktus, megkérdőjelezettség.
Mely fontosságaim nem elégültek ki? Hitelesség, elégedettség, önbecsülés, támogatás, elismerés, elfogadás.
Mit is érezhetett az emberem? Csalódottság, becsapottság, elégedetlenség, bizalmatlanság, felháborodás.
Miért is? Mely fontossága nem elégült ki? Hitelesség, megbízhatóság, bizalom, nyugalom.
Mint tudjuk, itt következik a legjobb rész, miszerint ki kell nyilatkoztatnom, hogy mit szeretnék, hogy mit is kellene neki tennie vagy mondania konkrétan ahhoz, hogy én jobban érezzem magam.
Jobbnál jobb ötleteim voltak. Konkrétan hét. Többek között az nagyon jólesett volna, ha egyszer azzal jönne, hogy elvégzett néhány gyakorlatot, és rájött, hogy ezek milyen nagyszerű és hasznos technikák, és már bánja, hogy korábban nem használta. Na, ettől máris jobb kedvem lenne, és elégedett és vidám is lennék. Aztán volt egy olyan ötletem, hogy meghívhatna egy teára, és közben méltatná a SZI Kommunikációt, és tanácsot kérne tőlem, hogy melyik gyakorlat lenne a legmegfelelőbb a számára egy igen fontos témában.
Így egyre jobban érezném magam, erősödne bennem az elégedettség, és úgy érezném, hogy megbízhat bennem, újra hiteles lettem a számára. Ez tovább erősítené az önbizalmamat.
Többek között volt még egy kérésem: hívjon el fallabdázni, és vezessen be a fallabda rejtelmeibe… mint tapasztalt fallabdás.
Ekkor kimondottan elégedett és felszabadult lennék.
Ezután befejeztem a gyakorlatot a szokásos módon, és izgatottan vártam az eredményeket.
 
A következő találkozásunk a tréning utolsó alkalma volt, akkor meghívott teázni, mivel volt egy számára fontos kérdés, amit meg szeretett volna beszélni velem.
Telt-múlt az idő, közben a hét kérésemből hat egy hónapon belül teljesült, a hetedikre várnom kellett, de az is meglett.

Ez idő alatt kinyilatkoztatta, hogy szívesen megtanítana fallabdázni, amit elfogadtam. Párszor játszottunk együtt, és annyira megtetszett ez az intenzív játék, hogy azóta – három éve – szinte minden héten kétszer egy órát játszom. Tehát joggal mondhatom, hogy ez egy SORSFORDÍTÓ gyakorlat.

 

Kép

  
Azt tapasztaltam, hogy az én intenzív életvitelemnek nagy segítség ez az „élő” játék, mivel folyamatos jelenlétet igényel. Hisz figyelmemet egy egész órán keresztül egy – néha számomra kiszámíthatatlanul – pattogó labdán kell tartanom és természetesen mindenen, ami a pályán történik.
 
 
Persze, anno keménykedhettem volna vagy visszavághattam volna különböző önigazolásokat keresve – a hiúságomnak kedvezve – de ehelyett inkább elvégeztem ezt a kritikakitisztázó gyakorlatot, aminek eredményeként megtaláltam azt a sportot, amely minden szempontból megfelelő számomra, és nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy szereztem egy jó barátot.
 
Testemnek, lelkemnek kellemes felüdülést jelentenek az ott töltött órák.
 
Az évek során a játék mellett figyelemmel kísérhettem, hogyan készült el egy értékes jubileumi könyv a fallabdáról. A szerzője Érczkövi Zoltán1 kiváló edző, aki a fallabda versenyek bonyolítása mellett, sokat tesz a fiatal generációk sport szeretetének kialakításáért is. Szülő- és anyaként nagyra becsülöm és köszönöm ezt az odaadást.