Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Amíg olvasod a történetet, kérlek, hogy vonatkoztass el a konkrét történettől és kimondottan a szerkezetre (struktúrájára / szabályszerűségére) koncentrálj. Ha ezt megérted, olyan eszközt kapsz a kezedbe, amivel csak kevesen rendelkeznek.

Őrizd meg ezt a levelet, hogy bármikor ránézhess, hogy értsd,  "Miért van az, hogy...?"

Ez itt egy módszer, mely segít abban, hogy túlléphess a kérdésen és ráláss, hogyan tudod a bőség Hozzád áramlásának balanszát - (átmérőjét / termosztátját) - növelni.

Egy történettel kezdem, mely elindított bennem valamit ezelőtt sok évvel:

Kislány koromban gyakran látogattam a szomszédunkban élő idős házaspárt, akik örömmel fogadtak minden egyes alkalommal, mivel nekik nem volt gyerekük.
Sok történetet hallottam tőlük, melyek a saját életükről szóltak, és megmozgatták a fantáziámat.

Elmesélték, hogy háromszor lettek nincstelenek. Egyszer a háború, másszor a bankba tett pénz elértéktelenedése tette őket földönfutóvá.

"És mindig újrateremtettünk mindent. Színe ugyanannyit..." - mesélték elégedettséggel.

Nem értettem... hogy van az, hogy MINDENT újrateremtettek, DE CSAK UGYANANNYIT és nem többet.

Napokig törtem a fejem. Úgy képzeltem, hogy belénk van építve valami, ami nem enged többet, blokkol... Na, de mi az?

Valami gát, ami a hiteinket és az eredményeinket egyensúlyban, mintegy balanszban tartja. Valószínűleg, kell lennie ott szelepnek is, mert ha kezdene több lenni, akkor kiengedi, vagy nem engedi észrevenni a lehetőségeket, hogy esetleg többre vigye az ember, többre haladjon!

Kislányként ennyire jutottam.

Ugorjunk egy nagyot az időben, és had folytassam az ígért BÜSZKESÉG és ELÉGEDETTSÉG közötti különbséggel és ennek felhasználásával, hogy a balanszunkat, termosztátunkat növelni tudjuk. 

Először is állj meg, kérlek, egy pillanatra, és fogalmazd meg magadban, hogy mikor érzel büszkeséget és mikor elégedettséget.

Próbálj saját tapasztalataidból meríteni!

Megosztok veled egy esetet a saját praxisomból, melyen keresztül meg tudod érteni, és ha kedved van, alkalmazhatod is...

Egyik alkalommal (2011-ben) felkeresett egy volt hallgatóm, aki területi képviselőként dolgozik. Beszélgettünk, melynek témája a jövedelme és az időbeosztása volt.

Elmesélte, hogy havi 400.000 Ft-ot keres, mellyel természetesen elégedett. Kedvesével babát szeretnének minél előbb, ezért több pénzre lenne szüksége. DE nem csak 1-1 alkalommal, hanem folyamatosan.

- Hogy érzed magad a havi 400.000 Ft-os jövedelmeddel?

- Köszönöm, jól. Azt tudom, hogy bármikor meg is tudom csinálni. Ez olyan természetes... Az érzés? Eddig elégedett voltam, de szeretnék még többet.

- Hogyan éreznéd magad 500.000 Ft-os havi keresettel?

- Az nagyon jó lenne, de tudom, hogy ezért még többet kellene dolgozni - azt meg nem nagyon szeretnék...

- Szóval, hogyan éreznéd magad 500.000 Ft-tal?

- Nagyon elégedett lennék magammal, talán még büszke is.

- Értem. Hogyan éreznéd magad havi 600.000 Ft-tal?

- Húúú, az még jobb lenne:) Azt még most nehezen tudom elképzelni, hiszen az kívül esik a határaimon. Akkor nagyon büszke lennék magamra.

- Ennek ellenére szeretnél 600.000 Ft-ot keresni havonta?

- Igen...

- Rendben. Akkor mindent pontosan úgy kell tenned, ahogy mondom. Rendben?

- Igen.

- A tréningen megtanult TEREMTŐ GYAKORLATTAL VAGY A SPIRITUÁLIS ÖTLETBÖRZÉVEL találd ki, hogyan tudod ezt megvalósítani. Azt tudjuk, hogy tisztában vagy vele, mit kell tenned, hogy elérd. Azt viszont még nem tudod, hogyan tudod ezt megtartani hosszú távon folyamatosan. Ha kész vagy, holnap vissza várlak.

Másnap a területi képviselő visszajött több oldalas jegyzettel, tervekkel és nagyon lelkes volt.

Mondtam neki, hogy rendben. Menjen, és csinálja meg, utána egy hónap múlva jöjjön vissza ismét, DE senkinek ne büszkélkedjen az elért eredménnyel.

Egy hónap múlva visszajött.

Csillogó szeme elárulta, hogy megoldotta, sikerült!

Lelkesen kezdett volna bele mondandójába, de leállítottam.

- Egyet mondj meg! Büszke vagy az elért eredményedre?

- Igen, nagyon!

- Akkor most, ha azt mondom, hogy 3 hónapig nem mondhatod el senkinek sem, tehát nem büszkélkedhetsz vele, akkor hogy érzed magad?

- Húúú. Valami nagyon feszít belül, mert szeretném szétkürtölni a világnak, hogy meg tudtam csinálni!

- Nagyon jó. A következő a feladatod: az elkövetkező 3 hónapban is csináld meg, de még mindig nem büszkélkedhetsz az eredménnyel senkinek sem, majd csak a 4. hónapban. A 4. hónap végén gyere vissza hozzám.

- Értem. De nagyon feszít belül egy energia, és sajnálom, hogy nem mesélhetek róla..., de már alig várom, hogy a 4. hónap legyen.

A 4. hónap végén a területi képviselő kisimult arccal jött vissza.

- Végig megvolt a 600.000 Ft-os kereset?

- Igen.

- Kellett-e többet dolgoznod érte, mint előzőleg a 400.000 Ft-ért?

- Először igen, de aztán szépen beállt az egész, és most már nem.

- Eltelt a 4. hónap. Büszkélkedtél a havi 600.000 Ft-oddal másoknak?

- Most, hogy kérdezed, nem...

- Miért nem?

- Mert már nem fontos...

- Érted-e, miért nem beszélhettél róla?

- Igen - mosolygott. És a mosoly mögött már nem egy egyszerű területi képviselőt láttam, hanem egy bölcsebb férfit.

És Te érted-e?

Ha nem, hamarosan elküldöm a TISZA SZERKEZETÉT a történetnek.

Megosztottam Veled, ezt a történetet.

Nem fontos MOST azon gondolkodnod, hogyan integráld az Életedbe.

Ráérsz 5-10 év múlva is...

Nagyon szép napot kívánok Neked!

Szabó Ilona - Ica

ui: Had áruljak el még valamit. Amíg negatív érzelmeket és fájdalmakat dédelgetünk, többszörösen nehezebb feladat a befogadóképességünk növelése.

Kezdd egy lelki nagytakarítással!

Bővebben itt! 

Ha úgy gondolod, hogy a fenti információk ismerősödnek is érdekesek, értékesek lehetnek, oszd meg vele is, kérlek.